Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kelet-tiroli hagyományok, népszokások,népviselet Kép

 

Kép Az itt élő emberek életében a népművészet és a népszokások mindig is fontosak voltak. Máig szívesen hordják a népviseletet, megtartják a vallási körmeneteket, őrzik hagyományaikat. Szinte "minden alkalmat megragadnak", hogy felvegyék hagyományos népviseleti ruháikat  és jókedvűen, zenekari kísérettel felvonuljanak a településük utcáin.

 

Virgeri kos "Virgeri Kos" (Virger Widder)
 Az egyik legérdekesebb és leghíresebb vallásos hagyomány Kelet-Tirolban, melyenek eredete a Harmincéves háború alatt a Virgentalban dúló pestisjárvány idejére nyúlik vissza.
 Az áldozati fehér kost korábban ünnepélyes körmenetben az egész Isel völgyön át, a Lienz melleti Lavantba vezették. Ma az Obermauerni bucsújáró templom az évenként - a Húsvét utáni első szombaton - megrendezett Virgeri Kos körmenetének a végállomása. Az áldozati állatot minden évben Virgen, vagy Prägranten valamelyik városrésze állítja. Évekig gondját viselik, és mikor eljön az ő "nagy napja" virágokkal és színes szalagokkal  feldíszítik és a szentmise alkalmával az oltár közelében állhat. A mise után az áldozati állatot elárverezik. A bevétel szociális vagy egyházi célokat szolgál. A nyertes az állatot megtarthatja, ill. eladhatja, tehát az életét nem áldozzék fel.


KrapfenschnappenKrapfenschnappen
Alig pár évtizeddel ezelőtt ez a népszokás honos volt majdnem minden kelet-tiroli településen és részben a dél-tiroli Pustertalban. Legkésőbb 1945 óta azonban ez a hagyomány, Lienz  környékére, St. Veit in Defereggentalra,  és Kals am Grossglocknerre korlátozódott. A Defreggen völgyben "Gregeln" e hagyománynak a neve, viszont Debantban, vagy Iselsbergben Krapfenschnagglernek nevezik. Kalsban pedig "Scnappertagként" ismert.  Lényege: Mindenszentek napján falusi ifjak egy csoportja fehér ingben és álarcban házról-házra járnak, valamilyen verset, vagy dalt adnak elő, és jutalomként olajban sült fánkot (Krapfen) kapnak.


Krampusz Krampuszjárás (Klaubaufgehen)

December első hetében a Mikulás házról-házra jár angyalaival, és a jó gyerekeknek mogyorót, és édességet osztogat. Egy rongyos ruhába bújt pár,Lotter és Litterin, valamint muzsikosok kísérik, akik néhány garasért esedeznek. A társaság legfontosabb része maga a névadó, a félelmetes alakban megjelenő figura, azaz a krampusz. A krampusz fehér, fekete vagy barna szőrzetet, egy durván faragott fa maszkot (álarc), vagy durva hatást keltő aluminium maszkot visel. A hátán több nagy csengő található, és legfőbb feladata, hogy megijesszen kicsit és nagyot.  Így vonulnak ezekben a napokban a településeken portáról-portára.
Az alamizsnaként kapott pénzt manapság általában valamilyen jótékony célra fordítják. A kelet-tiroli Matrei község a hagyomány központja. Az első adatok ennek bizonyítására 1.736 és 1.744-ból származnak.

 

  
Kép A népviselet pompája

A Tiroli népviselet formája és színöszetétele művészi, melynek régebbi öszeállitása nagy része otthoni munkát igényelt. 
A színek, a formák és az ünnepi ruha díszítései viselője társadalmi poziciójának és származásának jelei voltak, hiszen Képrégebben sem volt   egyértelmű egység a különbözó völgyek népviseletében. 
Az évszázadok során a népviselet is folytonosan fejlődött, a divat és a technika vívmányai is hatást gyakoroltak rá.

 

 

Végül egy érdekesség: a tiroliak szerint, ha a férfiak szilveszter éjszakáján meztelenül megrázzák az almafát, egész évben nem lesz gondjuk... Tessék kipróbálni! :-)

 

 

 


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

vick0827@gmail.com

(kovács vitoria, 2010.12.06 20:51)

szerintem nagyon szar az hohy a kisgyerekeket ijezgetik és ha valaki szivrohamot kapp akk mivan eny i!!!!!!!!!!!!!!!!44